A szokásos napi séta megvolt, tudjátok, ami arról szól, hogy Szandrával összegezzük az aktuális történéseket és azokat a dolgokat, amiknek meg kellett volna történniük a mi kis világnézetünk szerint. Azért volt mit kibeszélni az első kategóriában is, mint mindig. Például ma már megint egy órával előbb menetm angolra, mint kellett volna. Aztán rohantam a városon át, hogy idóben odaérjek Marcihoz. Egy csomó okos dologról beszéltünk és nagyon jól éreztem magam. Vasárnap jön reggel és "feltesz" a vonatra, ami igencsak kedves tőle:) Apcimmal is összefutottunk és ő is tök rendes volt, gondolom fel is volt dobva, mert megvárt és hazavitt. A eldobottság aból eredhetett, hogy végre megvan a kocsi. A régit már nagyon nem szerette... Szóval most mindenki boldog, csak egy bajom van: mikor feljöttem a szokásos sétáról, egy idegen csajszi ült a konyhánkban, az ÉN helyemen. Kicsit bosszantó, de ennyi belefér.